Ó igen, újra beszőkültem :) Ideje volt, nem szeretem az egyhangúságot. Nyáron vörös leszek, aztán megint barna, majd megint szőke.

Mindjárt nyár!!!!! Ki merre lesz? Mit fogtok csinálni? Diákmunka?
Én már elkezdtem a nyári melót, apa szerzett több helyen. Elsősorban hétvégére.
Mi a tervem a nyárra? Úgy .. konkrétan nincsen, szeretnék több mindent, de a megvalósításához én egyedül kevés vagyok. :)
Írtam egy listát nem régiben, pontokba szedve hogy miket is akarok véghezvinni a nyáron.
*Amint lesz rá lehetőségem, felülök egy hullámvasútra
*Megkérem apa barátját hogy vigyen ki az egyik Rally versenyére
*Nagyon szeretnék elutazni tengerhez
*Barátokkal lemenni Balatonra ( ami úgy néz ki hogy sikerül )
*Egy csomó szabályt megszegni bárhol, bármikor, bárkivel
*Elmenni egy fesztiválra
*Hajnalig tombolni egy buliban

Nos.. ennek a negyede úgy néz ki hogy sikerülni fog, a Balatonos, a bulis, és a fesztiválos. A többiben nagyon nagyon nagyooon bízok!

Ajajj. Vihar készülődik. Félek... valaki védjen meg!! *.*

Nyitott kör

 Kedden a sulinkba érkezett egy négy fős csapat, az úgynevezett Nyitott Kör Színházi Nevelési Társulat. Az egész suliból a mi osztályunk lett kiválasztva, ami annyit jelentett, hogy mi vehettünk részt a délelőtti foglalkozásukon. Nem örültünk neki, sőt! Úgy kezdtük a napot hogy 'Na de miéééért pont mi??! ' (Most így vissza gondolva, a nap végére senki nem mondta ezt ).
 Nagyon titokzatosak voltak, nem mehettünk be a terembe addig, míg át nem rendezik.
Körbe pakolták a termet székekkel, a padokat kivitték. Kicsit meglepődtünk mikor bele kellett tenni a telefonokat egy kis kosárkába. Nem érettünk semmit. Ők még csak meg sem akarták magyarázni. Épp ez tette őket különlegessé :)
A terem így nézett ki, ezekkel a csomókkal, és emberkékkel együtt:
Az egész nap lényege, nagy vonalakban annyi, hogy a csomókkal együtt játszották el a Vámos család napjait. Apa a munkamániás, Betti a bulémiás, az öcsi a PS rajongó, az anya pedig az önző, csak magára gondoló 'cicababa'. Kiderült, hogy ha a rossz szokásainkat, függőségeinket feladnánk a család miatt, kevesebb konfliktus lenne. És lám, nekik sikerült :) Bárkinek sikerülne! Felejthetetlen nap volt, rengeteget tanult belőle mindenki. És nicsak, a srácoknak is tetszett!!
Íme pár kép: 

Balatonra menet a vonaton olvastam egy cikket, amiben Mester Tamás nyilatkozott az életéről. A palit nem igazán bírtam, így ellapoztam. Aztán mintegy véletlen szerűen, a szél vissza lapozta az újságot arra az oldalra. Én meg gondoltam, hosszú még az út, mit veszítek azzal ha elolvasom!?
Hát mit veszítettem volna? Sokat. Tomika drága olyan dolgokat mondott hogy csak lestem zavarodottságomban. Idézek pár szót, nem szó szerint: " Ha valamit akar az ember, de úgy istenigazából, azt el kell engedni. Ha a sors is úgy akarja, megkapod. Nem kell görcsösen áhítozni a hőn szeretett ember, vagy dolog iránt, hagyd hogy jöjjön minden úgy ahogy kell. " Na puff. Okés, most akkor mivaan? Annyit olvastam ezekről a témákról, de mindenhol azt írták hogy csak akarni kell. Most akkor akarjak vagy ne akarjak? Szerintem nem akarok akarni. Valószínű hogy megtanítom magam arra, hogy hogyan kell nem akarni. 

Kedves drága Cupido!
Nagyon szépen kérlek, hogy ne csak engem találj már el azzal a hülye nyiladdal. Mindig nézem a parkokban a szerelmespárokat, oké aranyosak, szépek .. de arra még nem gondoltál hogy ÉN ne szenvedjek? Soha sem jön össze semmi. És ezzel nem volt úgy konkrétan problémám, de kezd egy kicsit uncsi lenni, na szóóval ha olvasod a blogom, utána repülj a város másik végébe és lődd a kockás hasába a nyiladat! Köszönöööm szépen.

hanyattdőlés

Mennyire jó lenne néha szuperképességekkel rendelkezni! Mikor egy szempillantás alatt megállítod az időt, mikor telekinézissel dolgokat mozgatsz, mikor láthatatlan vagy, és mikor gondolatolvasással megfejtenéd a FOCI isten fejében lejátszódó dolgokat. Tudnád, hányadán állsz az illetővel, és nem szaladgálsz ki minden meccsére hátha oda jön hozzád és elbeszélgettek. Na hát.. milyen érdekes, én is erre vártam! :O Milyen ostoba vagyok néha. Én futok a fiúk után. Na neeemm, ez annyira kínos. Ettől a szent pillanattól kezdve, hagyom, hagy sodródjak az árral, minden kihívást egy újabb kalandnak tekintem, és várom hogy valamelyik herceg a sok közül jöjjön azzal a rohadt BMW-vel.

Kedvemre legyek egy kis muzsikával: 

Váltottam. Úgy éreztem itt az ideje hogy mindent új lappal kezdjek. Új blog, új stílus, és érdekes bejegyzések :) Viszont NEM új én! Aki eddig olvasott, az megszokhatta az életfelfogásomat, és azt kérem tőlük hogy fogadjanak el olyannak amilyen vagyok, mert ha nem.. azzal nem tudok mit tenni!

Holnaptól kezdve elkezdek futni! Na jó tudom.. annyiszor eldöntöttem már, de most van kitűzött cél, van miért elkezdenem! És hogy mi a cél? Hogy jól álljon rajtam a fürdőruci! ;)
 Nyilván az alakom miatt is fontos, mindenki szerint jó vagyok így .. magamnak nem tetszek, tehát változtatok! :)

Fiúk! Lenne egy kérdésem. Mondjátok már el hogy mégis miért nem közeledtek felénk, "normális" lányok felé? Miért kellenek nektek a hat tonna alapozós, szőke cicababák? Annyira jellemző az az idézet amely így szól: "A nők olyanok, mint az almák az almafán. A legjobbak és legszebbek a fa tetején vannak. A legtöbb férfi tudja ezt, de mégsem mászik fel ezekért, sőt, még csak nem is nyújtózkodik a magasabban, de nem a csúcson lévő jókért, mert attól félnek, hogy közben leesnek és megsérülnek. Ezért mászás és nyújtózkodás helyett gyakran csak elvesznek egy almát a földről, ami nem olyan jó, viszont könnyű és veszélytelen hozzájutni. 
Az almák a fa tetején csak azt látják, hogy nem nyúl értük senki. Ezért azt gondolják, hogy bennük van valami hiba, pedig valójában ők csodálatosak. 
Csak várniuk kell a megfelelő férfira, aki elég bátor lesz hozzá, hogy felmásszon a fa csúcsára. "Én már ott tartok, hogy nem kereslek, kutatlak titeket görcsösen mint eddig. Aztán .. majd a véletlenre bízom. Bár azt is tudom hogy véletlenek nincsenek! ;)